2010. május 8. szombat hajnali 4 óra. A telefonomra ébredtem. Nagyon vártam ezt a napot, szinte csak úgy kipattantam az ágyban. Kb. 1 órás készülődés után elindultam a Népligetbe.
Nem lett volna teljes a reggel, ha nem történik vmi rossz. A rossz nem is a jó szó. Inkább fájdalmas. Villamosra, amivel mentem, felszállt a Palik. Ahogy láttam, ő is a Népligetbe tartott. "Na már csak az kéne, h ő is Bécsbe jöjjön." - gondoltam magamban. Szerencsére nem így történt.
7 órakor indult a buszunk, amin megláttam Adrian Schultheiss magyar hasonmását! Sajnos képet nem tudtam csinálni róla. Röpke 3 óra múlva már Bécsben voltunk Szabinával és Ágival. Első állomás egy WC volt. Nehezen, de találtunk. A buszállomáson (ami egyébként elég lepukkant volt) benéztünk egy Kik-be, majd a metróhoz sétálva megvettük a napi bérletünket. Azt hittem, itt már kell használnom a német-"tudásomat", de szerencsére automatából kellett/lehetett megvenni.
Úgy mentünk Bécsbe, h nem döntöttük el, mit nézünk meg a városban, hanem csak úgy, amerre a lábunk (és a metró) visz. Mivel kezdtünk éhesek lenni, és gondoltunk arra, hátha veszünk vmit, így a Mariahilferstraße mellett döntöttünk. Ott betértünk egy Mekibe, ahol nagy meglepetésemre a csibeburgert nem majonézzel (amit egyébként utálok és csak a csibeburgerben eszem meg), hanem ketchuppel adják. Pár falat után éreztem, h enyhén csípős a ketchup, de finom volt. Érezni lehetett benne a PARADICSOMOT. Miután megettük, akkor vettem észre a csomagoláson, h pontosabban vmiféle chili-szósz volt benne. Lényeg, h FINOM volt. Ezek után be fogom ajánlani itthon... :D
Utunkat folytattuk a bécsi Váci utcán. Útközben kaptunk egy szál gyönyörű vörös rózsát, egy cetlivel. Nem tudtunk lefordítani, de Szabina írt apukájának SMS-t, h fordítsa le nekünk. Furcsa volt, h állandóan bámultak minket a szembenjövők, illetve mosolyogtak...azért ennyire csak nem látszik, h a külföldiek vagyunk. :D Erre megkaptuk a választ: vmi választási szöveg volt rajta. xD Így máris érthető volt az emberek reakciói... :D
Az utca végéhez érve úgy döntöttünk, elnézünk a Maria Theresien Platz-hoz. Míg odaértünk, megálltunk a Parlamentnél, ami úgy néz ki, mint egy múzeum. Minden nagyon szép volt.
A Maria Theresien Platz két múzeum között helyezkedik el, a tér közepén pedig Mária Terézia szobra áll. Az egész nagyon kellemes, megnyugtató hely.
A délutánra elnéztünk a Flex-hez, h tudjam azért, hol fogjuk az este nagy részét eltölteni. Bár elég bizarrnak tűnt a hely először, pár perc után "otthon" éreztem magam. Ekkor úgy döntöttünk, még elugrunk a közeli Spar-ba, majd maradunk itt, hisz sose lehet tudni, mikor lesz tömeg. (Ekkor 2 fiatal volt csak ott rajtunk kívül.)
Miután visszajöttünk, már voltak páran, de max. 10en. Mellettünk kettő paddal volt 3 fiatal, 2 lány és egy srác. Egy kicsit beszélgettünk velük (elég nehezen, gáz is volt, de megértettünk magunkat egymással), majd kezdett gyűlni a tömeg.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése