Nem-nem. Most nem a Linkin Park számáról lesz szó, ami egyébként jó szám, de h miről szól, azt nem tudom. Lusta voltam eddig lefordítani. :S Na de lényegtelen.
A hónap kb. közepéig még dolgoztam, aztán jött a vizsgaidőszak. Szerencsére csak 2 vizsgám volt, pedig többre számítottam. Relatíve jól sikerültek. (Ez azt jelenti, h nekem tökéletesen megfelel, de lehetne rajta mit javítani, csak az már nem teljesíthető részemről. XD)
Aztán kezdődött a szünet. A szokásos "halálra unom az agyam és egész nap facebook-on lógok" mellett rohangáltam ide-oda ajándékokért, kisebb-nagyobb sikerrel. (Inkább kisebb.) Majd eljött a Karácsony. Mint mondani szokás, a Karácsony a "szeretett ünnepe". Most őszintén: ki gondolja így? Az jelentkezzen...nem látok túl sok kezet. Az a baj, h az évek múlásával rohadtul elment a Karácsony varázsa és k*rvára nem arról szól, mint amiről kellene. Ez az ünnep amolyan kényszer és szánalmas ünneppé nőtte ki magán.
Nekem már jópár éve hangulatom sincs ilyenkor. Mert úgy lenne jó ünnepelni, ha lenne normális család. Nem csak ezen a 3 napon. Mert azt gusztustalannak tartom, h ezeken a napokon mki vigyorog és szépeket mond a másiknak, aztán 27-én meg már leszarja magasról. (Jobb esetben, mert lehet durvább is.)
Másrészt most már inkább arról szól a Karácsony, h a "kötelező" ünnepi ételek meglegyenek (hal, székelykáposzta, stb.), ajándékokat vegyünk fűnek-fának.
Aztán olyan, h fehér Karácsony??? Ugyan már! Pár nappal az ünnepek előtt végre tényleg esett hó (amit tényleg annak nevezhetek), de persze, h utána jött az ónos eső -hogy rohadna meg-, és csupa locs-pocs és sár volt minden. Pfúj.
Az én Karácsonyom ennek fényében már szarul kezdődött. Se hó, se kedv hozzá. Hát még volt, aki rátett egy lapátra, és "boldogította" az életem. És nem csak az enyémét, hanem anyuét is. Na de nem ragoznám tovább. Se kedvem sincs hozzá, másrészt meg nem mkinek van köze bizonyos dolgokhoz. Egyébként még csak fát sem állítottunk, ill. az ajándékokat se csomagoltuk be. Meglepetés nem igen volt köztük, ami meg volt, azt úgy se lehetett hogyan becsomagolni. Szal minden volt itt, csak nem meghitt Karácsony.
Egyébként most 1:37 van, az új év első napján. Majd' 3 pohárnyi pezsgő van bennem, előtte már volt korábban vodka-narancsozás, most pedig tatár beefsteak-et eszek. Nyami. Ha felállok a székről, megérzem a pezsgőt, de még tiszta vagyok. :D Az is maradok.
A szilvesztert nagyon meglepő módon itthon töltöttem. (Érezd az iróniát.) Hogy bánom-e? Nem igazán. Mivel szinte egész nap a konyhába voltam, így ha mentem is volna vhova, oda se lett volna időm elkészülni. De hát ki is hívott volna? XD Egyébként is, eddig minden szilvesztert itthon töltöttem. Furcsa lenne máshol lenni...
A végére még annyit: Mit várok 2010-től? Fogalmam sincs. Január 26-án jelenik meg az új Alesana album, amit nagyon várok. Május 8-án remélem ki tudok menni Bécsbe egy jó kis Alesana, A Skylit Drive (és Emarosa, Bury Tomorrow) koncertre. Shawn-én (Alesana) másodszorra jönnek Bécsbe - először idén/tavaly -azaz 2009- május 31-én voltak, de sajnos nem tudtam kimenni. De hogy még az ASD is lesz! *-* Nem akarom kihagyni. Aztán nyáron remélhetően egy sikeres jogi asszisztensi OKJ vizsgát teszek. Illetve gondolkozom nagyon a sportbírói képzésen. De nem tudom, h belevágjak-e. Februárig kell eldöntenem. Sok érva van mellette, de mégis tartok tőle. Pedig nem lenne rossz dolog.
Na de most már zárom soraim. Nem is nagyon tudok mit írni. Csak a pezsgő beszél belőlem. :D B.Ú.É.K. mkinek. (Már aki olvassa. :D)
