Tudom, rég írtam blogot. Nem felejtettem ám el, csak épp volt, mikor nem lett volna miről írnom, és volt, mikor lett volna, de úgy döntöttem megtartom saját magamnak. Ennek vannak okai, viszont nem fogok most ebbe belemenni. Hogy elmúlt-e? Nem. De ez van.
Legutóbb, mikor a The Rasmus hazánkba látogatott, a Dürer Kertben adtak egy fantasztikus koncertet és adtak egy felejthetetlen estét, napot. Ott megígérték, h a nyár folyamán még visszajönnek, egy fesztivál keretében. Akkortájt egymást közt beszéltük ki, h mi jöhet szóba és mi nem. Sziget nem volt a lehetséges fesztiválok között, mert azt a fiúk is mondták, h nem oda. Szóval akkor maradt a Volt, Hegyalja, Azfeszt, és megállt a tudomány. Hegyalját hamar kizártuk, mert az túl alter. Volt is hamar kiesett, mert nem sokra rá derültek ki a fesztivál fő attrakciói. Azfeszt már nagyon jó, mert nem drága, és tavaly is finom volt a felhozatal, de nagyon messze van. De aztán ott is kiderültek a fellépők. Aztán jöttek a pletykák a debreceni Campus fesztiválról, amiről meg is feledkeztünk. Idővel aztán ők is kiadták a nagy neveket...köztük: The Rasmus!!! Egyértelművé vált, hova megyünk a nyáron...
Eljött hát júl. 23-a szépen lassan, de biztosan. Fél 6kor keltem fel reggel. Azt hittem nem fogok tudni felkelni, de csak úgy kipattantam az ágyból. Kábé egy órás készülődés után elindultam a ZP-hez, ahol találkoztam Judittal, aki Székesfehérvárról buszozott fel. Kicsit elszámoltunk magunkat: egy órával a vonat indulása előtt ott voltunk már Nyugatiban. xD Nem sokkal később megérkezett Zsófi is, majd a vonaton is helyet foglaltunk. A három órás út elég lassan telt, de jól elbeszélgettük az időt. Debrecenbe érkezve a Nagyállomáson kis keresgélés után megtaláltuk egymás Gabival, és immáron 4en mentünk tovább felvenni a csapat többi tagját a buszállomásra. Ott csatlakozott köreinkbe Geri és apukája, ill. Eszty. Ezután visszamentünk Nagyállomásra, és kis csoportunk utolsó tagját, Szilvit is felvettük, majd villamossal mentünk a Nagyerdőhöz. Miután mki átvette a jegyét (nekünk Zsófival teljesen a másik oldalon, az állatkerttel szemben kellett átvenni pass-kártyánkat), bent körülnéztünk picit, majd a nagy hőségre való tekintettel elmentünk a debreceni Plázába. Betámadtuk a mekit, ki fagyizott, ki menüt evett, aztán mentünk biliárdozni, ahogy Gabival korábban megbeszéltük. Kicsivel több, mint egy órát játszottunk, majd feltankolva magunkat hideg üdítővel, folytattuk utunkat vissza a Campus-ra.
Betérve a Campus Arénába, egy fiatal metal banda, az Aetrigan zúzott éppen. Elsőre megnyerte zenéjük a tetszésemet, és sztem nem csak az enyémet. Igazán erőteljes, lendületes előadás volt. Remélem mihamarabb újra lehetőségem lesz látni és hallani ezt a 5 fiatal debreceni srácot! :]
Az Aetrigan bulija után kint egy kicsit megpihentünk és vártuk a 18 órakor kezdő Insane nevű formációt. Már egy ideje várom, h élőben is hallhassam őket. És érdemes volt. Nagyon állat koncertet nyomtak le a fiúk!
A koncert után kint Zsófiék elmesélték, h a Pepsi Nagyszínpadon fellépő The Idoru kb. 3 számot adott elő, mert az énekesnek hangszalagjaival adódtak komoly problémák. (Lehet ezért volt az, h a júl. 9-i Dürer Kertes lemezbemutatón nekem nagyon nem tetszett, sőt, irritáló volt a hangja, pedig azelőtt myspace-en meghallgatva dalaikat tetszett. Talán már azon a koncerten is gondok voltak a hangjával?) Nem sokat kell várni és folytatódott az Arénában a zúzás, méghozzá a Subscribe előadásával. Bár csak 2 szám erejéig voltunk bent, szerencsé(m)re pont azok a dalok voltak, amiket szeretek tőlük. :D
De siettünk tovább, mert a Saturn-os sátorban (khm...17es száma volt XD) 19.45től kik dedikáltak? Hát persze, h a The Rasmus! Mivel tudtuk, h másnap Finnországban adnak koncertet, így feltételeztük, a koncert után lelépnek. Valszeg ezért rendezték meg ezt a dedikálást. Volt tömeg jócskán, de a fiúk türelmesen, jókedvűen és mosolyogva mkit végigvártak és aláírtak bármit, ami eléjük tettek. Én vittem az egyik finn zászlómat, amit már Dürer-ben elkezdtek dedikálni (Lauri és Aki kézjegye volt rajta), és elhoztam, h mkié rajta legyen. Lauri, Aki, Pauli, Eero sorban ültek. Miközben Aki írta alá nekem, Pauli elkezdte dúdolni az éppen szóló számukat (a sátorban folyamatosan az albumaikat nyomatták be), de igen jó hamisan, én meg néztem rá és mosolyogtam. Rám nézett, és mint vmi kisfiú, aki rosszat csinált, abbahagyta, és egy "upsz"-ot mondott amolyan finnesen. XD Hát én kész voltam tőle. :D Bár közös képre nem volt lehetőségünk, így is elégedetten távoztam. ^^
Elég sokáig még ott voltunk páran, és kintről csináltunk képeket, miközben a Nagyszínpadon már a Kispál és a Borz szórakoztatta a népet. Eszty, Szilvi, Zsófi, Gabi és én akkor találtuk meg a -merem kijelenteni- világ legjobb, legkényelmesebb kanapéit!!! XD Ott megpihentünk, majd 21 óra után nem sokkal mentünk mi is a Nagyszínpadhoz, mert már tömegnyomor volt. Kicsit aggódtam, h nem fogok tudni előrejutni, de már akkor voltak rések és így folyamatosan tudtunk haladni előre. Pont utolsó számot játszották Kispálék, majd egy visszahívást követően még egy Ha az életben-t lenyomatot. Addig csináltam ezt a képet:
Ahogy vége lett a koncertnek, emberek kezdtek el hátrafelé tömörülni. Álmomban sem gondoltam volna, h az a sok ember mint a Kispálék miatt volt ott. Könyörgöm, igaza van Gergőnek (Blind Myself), ők minden fesztiválon ott vannak minden évben! XD És nem unják... :D Annyira elfogyott a tömeg, h pillanatokon belül ott voltam a 3-4. sor környékén.
A koncert alatt kicsivel mindig előrébb kerültem, bár volt, mikor hátrább szorultam, de nem ez volt a meghatározó. Aztán hirtelen a 2. sorban érezhettem magam. Azt is úgy, h előttem volt Eszty és Szilvi, én meg mögöttük, de közöttük is, így végülis a fejem majdhogynem az első sorban volt. Ennél előrébb még sosem voltam!
A koncertről nagyon röviden (mert már nagyon hosszú a blog): sajnos Pauli gitárja nem volt kellően hangosítva, így alig lehetett hallani Eero oldalán. Aki nagyon jó volt, de nem annyira jó, mint Dürer-ben. Talán kicsit fáradt volt? :P Eero hozta a fantasztikus formáját, mindig meg tud lepni. És ne feledjem a bevásárlókocsis pólóját! *-* Kajak bejön, kell nekem olyan! XD (A dedikálós képen meg tudod nézni, ott is az van rajta!) Lauri meg...hát most rá mit mondjak? Az a gyerek egy vitaminbomba. :D Teszem hozzá, egész koncert alatt a közönséggel kacérkodott. Kis hülyegyerek! ♥
Szóval összességben megint egy felejthetetlen élményt adott nekem ez a négy srác. De ehhez a naphoz, h így sikerüljön, nem csak ők, hanem a kis csapat is kellő mértékben hozzáadott. Nagy köszönet jár nekik is! <3
